Budapest új Duna-hídja

Bejelentkezés

Elfelejtett jelszó

Elfelejtett jelszó

Bejelentkezés

Pályázat leadás

Válasz

KÖSZÖNTŐ
00

nap
:
00

óra
:
00

perc
:
00

másodperc

PÁLYÁZAT LEÍRÁSA

Budapest északi részei lényegesen fejlettebbek, mint a déli területei. Míg a város középpontjától északi irányba 10 kilométert haladva még fejlett, rendezett városszövet található, addig déli irányba mindez már korántsem mondható el. Ebből, valamint a 2008-ban létesített új dunai átkelési pontnak, a Megyeri hídnak a szintén északi elhelyezkedéséből egyértelműen következik a déli irányú fejlesztés szükségessége.
Csepel és térsége Budapest aranytartaléka. A kerület ugrásszerű fejlődésének záloga a Budával, illetve a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen, ám jelenleg hiányzó összeköttetés megteremtése.
Az elmúlt években széles szakmai egyeztetési folyamat keretében az érvényben lévő országos és főváros fejlesztési tervek mentén, egyedülálló alapossággal került áttekintésre a főváros meglévő városszerkezete és közlekedési rendszere. A rendkívül széleskörű egyeztetési folyamat eredményeként számos olyan egymásra ható közlekedési és városfejlesztési célkitűzés és beruházás került meghatározásra, amelyek Budapest és kiemelten a dél-budapesti városrész szempontjából kulcsfontosságúak és a város fejlődése szempontjából előremutatóak.
Ezen célkitűzések alapján a Kormány Budapest Főváros Önkormányzata egyetértésével úgy döntött, hogy meg kell kezdeni egy új, kötöttpályás közlekedéssel együtt 2×3 forgalmi sávos Duna-híd előkészítését a Galvani utca – Illatos út vonalában („Új Duna-híd”).
Az Új Duna-híd megépítésének szükségességét az 1980-as évek óta szakmai konszenzus övezi. Olyannyira, hogy 1993-ban az akkori Fővárosi Közgyűlés döntött a megépítéséről, ám erre forrás hiányában nem került sor. A belvárosi szakaszon megszokott, megközelítőleg 1 kilométerenkénti távolságban található hidaktól eltérően a Duna ezen szakaszán 15 kilométeren keresztül nem található átkelési pont. Sőt, Csepel és Budapest 1950. január 1-jei egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között.
A híd szükségessége a főváros gyűrűs-sugaras rendszerű úthálózati elrendezéséből evidens módon következik. Hiányában a belvárostól délre eső, korábban alulhasznosított területek csak jelentős kompromisszummal fejlődhettek. Különösen igaz ez a Csepel-sziget északi területeire, amely a kitűnő adottságok és a belváros közelsége ellenére sem tudott mindezidáig megfelelő mértékben fejlődni.
Az Új Duna-híd azon túl, hogy segít az érintett területek feltárásában, megközelítésében, fejlődésében, jelentős forgalmat elvonva, tehermentesíteni tudja a zsúfolt belvárost. A nyomvonal jövőbeni meghosszabbításával pedig egy új fővárosi körgyűrű alakulhat ki, közvetlen összeköttetést teremtve Újbuda és Csepel, Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. Éppen ezért már 30 éve részét képezi a fővárosi fejlesztési terveknek. 
A város közlekedési rendszerére és városszövetére gyakorolt elsőrendű hatása mellett egy híd megépítése alapvetően meghatározza közvetlen környezetének városképét, így az Új Duna-hídnak jelentős városarculat-formáló szerepe is van, amely évtizedekre, s akár évszázadokra meghatározza Budapest déli területeinek városképét, lakóinak életminőségét. Ennek megfelelően a híd megvalósítása nemcsak nemzedékeken átívelő lehetőség, de ezzel együtt járó felelősség is, amellyel jól kell tudni élni. Erre figyelemmel a Kormány egyetértett azzal, hogy a híd tervezője rendhagyó módon – 1894 óta először – nemzetközi tervpályázat keretében kerüljön kiválasztásra.
A KKBK Nonprofit Zrt., mint kiíró ezért a kormányzati szándéknak megfelelően meghívásos, előminősítéses, nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdet a Galvani utca - Illatos út vonalában egy új, kötöttpályás közlekedéssel együtt 2x3 forgalmi sáv szélességben megépítendő Duna-híd, az Új Duna-híd tervezésére vonatkozóan. A híd központi műtárgya annak a Délnyugat-Budától a Csepel szigeten és az Illatos úton át egészen az Üllői útig, azaz Kőbányáig tartó körútnak, amelynek közúti infrastruktúrája, valamint a Ráckevei – (Soroksári) – Duna ág felett átívelő hídja szimultán tervezését a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. végzi.

hirdetmény letöltése

Előminősítési szakasz

00
:
00
:
00
:
00

A pályázati regisztráció megkezdése

2017. 06. 27.
00
:
00
:
00
:
00

Előminősítéssel kapcsolatos kérdések beérkezésének határideje

2017. 07. 17.
00
:
00
:
00
:
00

Előminősítéssel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok határideje

2017. 07. 21.
00
:
00
:
00
:
00

Előminősítési dokumentáció beadása

2017. 07. 31.
00
:
00
:
00
:
00

Előminősítési szakasz eredményhirdetés

2017. 08. 22.

Tervezési szakasz

00
:
00
:
00
:
00

Tervezési időszak kezdete, pályázók meghívása

2017. 08. 23.
00
:
00
:
00
:
00

Kérdések beérkezésének határideje

2017. 10. 20.
00
:
00
:
00
:
00

Válaszok határideje

2017. 11. 13.
00
:
00
:
00
:
00

Pályaművek postára adásának határideje

2018. 02. 09.
00
:
00
:
00
:
00

Pályaművek beérkezésének határideje

2018. 02. 19.
00
:
00
:
00
:
00

Eredményhirdetés

2018. 04. 20.
galvani-híd
BUDAPEST DUNA-HÍDJAI

Lánchíd

Típus: háromnyílású, kőpilléres,
függőhíd
Össz. hossz: 380 m
Nyílások: 3
Legnagyobb nyílás: 203 m
Össz. szélesség: 14,8 m
Közúti sáv: 2x1
Vágány: nincs
Kerékpárút: nincs

1839-1849

Margit híd

Típus: hat + kettő parti nyílású,
felsőpályás, ívhíd (középen egynyílású szárnyhíd)
Össz. hossz: 607 m
Nyílások: 8
Legnagyobb nyílás: 88 m
Össz. szélesség: 25 m
Közúti sáv: 2x2
Vágány: van
Kerékpárút: van

1872-1876

Déli vasúti összekötő híd

Típus: rácsos acélhíd
Össz. hossz: 472 m
Nyílások: 9
Legnagyobb nyílás: 98 m
Össz. szélesség: 2x7,3 m
Közúti sáv: nincs
Vágány: van
Kerékpárút: nincs
 

1873-1876

Szabadság híd

Típus: háromnyílású,
rácsos vasszerkezetű híd
Össz. hossz: 334 m
Nyílások: 3
Legnagyobb nyílás: 175 m
Össz. szélesség: 20,1 m
Közúti sáv: 2x1
Vágány: van
Kerékpárút: nincs

1894-1896

Erzsébet híd

Típus: háromnyílású, függőhíd
Össz. hossz: 380 m
Nyílások: 3
Legnagyobb nyílás: 290 m
Össz. szélesség: 27,1 m
Közúti sáv: 2x3
Vágány: már nincs
Kerékpárút: nincs
 

1898-1903

Északi vasúti összekötő híd

Típus: rácsos acélhíd
Össz. hossz: 665 m
Nyílások: 8
Legnagyobb nyílás: 92 m
Össz. szélesség: 10 m
Közúti sáv: nincs
Vágány: van
Kerékpárút: van
 

1894-1896

Gubacsi híd

Típus: rácsos gerendahíd
Össz. hossz: 145,5 m
Nyílások: 7
Legnagyobb nyílás: 54 m
Össz. szélesség: 25 m
Közúti sáv: 2x1
Vágány: van
Kerékpárút: van
 

1924

Kvassay híd

Típus: felsőpályás acél
gerendahíd és rácsos gerendahíd
Össz. hossz: 97,4 m
Nyílások: 2
Legnagyobb nyílás: 47,2 m
Össz. szélesség: 12+9 m
Közúti sáv: 2x2
Vágány: van
Kerékpárút: van

1927

Petőfi híd

Típus: három + négy parti
nyílású felsőpályás, rácsos gerendahíd
Össz. hossz: 514 m
Nyílások: 7
Legnagyobb nyílás: 154 m
Össz. szélesség: 25,6 m
Közúti sáv: 2x2
Vágány: van
Kerékpárút: nincs

1933-1937

Árpád híd

Típus: tizenkét nyílású,
felsőpályás, gerendahíd
Össz. hossz: 928 m
Nyílások: 12
Legnagyobb nyílás: 103 m
Össz. szélesség: 35,4 m
Közúti sáv: 2x3
Vágány: van
Kerékpárút: van

1939-1950

Deák Ferenc híd

Típus: acél, gerendahíd
Össz. hossz: 770 m
Nyílások: 9
Legnagyobb nyílás: 108 m
Össz. szélesség: 21 m
Közúti sáv: 2x4
Vágány: nincs
Kerékpárút: van
 

1987-1990

Rákóczi híd

Típus: hatnyílású,
felsőpályás, gerendahíd
Össz. hossz: 494 m
Nyílások: 6
Legnagyobb nyílás: 98 m
Össz. szélesség: 30,5 m
Közúti sáv: 2x2
Vágány: van
Kerékpárút: nincs

1992-1995

Megyeri híd

Típus: ferdekábeles híd, 
gerendahíd
Össz. hossz: 1862 m
Nyílások: 27
Legnagyobb nyílás: 300 m
Össz. szélesség: 36,16 m
Közúti sáv: 2x2
Vágány: nincs
Kerékpárút: van

2008
BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG

Elnök

name

Fürjes Balázs

Egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos

Bemutatkozás

Az ELTE jogi karán végzett, majd 15 éven át vállalati vezetőként és jogtanácsosként dolgozott a magánszektorban. Jelenleg a kiemelt budapesti beruházások kormánybiztosaként, olyan, az egész város arculatán nyomot hagyó projektek irányításáért felelt, mint a Duna Aréna, a Groupama Aréna, a Papp László Budapest Sport aréna és a Sorsok Háza építése, az Akvárium közösségi központ átalakítása. A Fürjes Balázs által irányított jelenlegi beruházások között említhetjük a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rekonstrukcióját, az Orczy-kert helyreállítását és az új Puskás Ferenc Stadion építését.

Társelnök

name

Dr. Dalmy Dénes

Hídtervező mérnök, Magyar Mérnöki Kamara delegáltja

Bemutatkozás

Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán végzett, egyetemi docens, Dr. Tech címet szerzett. 2002 óta a Propontis Kft. és jogelődjének tulajdonosaként tervezői és szakértői munkákat végez. Több jelentős projekt előkészítésében, tervezésében és kivitelezésében vett részt, néhány ezek közül: Megyeri híd, Zalaegerszegi Zala-híd, Kőröshegyi völgyhíd, Pentele-híd. 2008-ban a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke lett.

Társelnök

name

Barsiné Pataky Etelka †

(1941-2018)
Okleveles Mérnök, Magyar Mérnöki Kamara

Bemutatkozás

Okleveles mérnök, urbanisztikai szakmérnök. Tervező kollégáival első díjat nyert többek között a lágymányosi Duna-híd tervpályázaton. Pályafutása során több fontos pozíciót is betöltött, úgy mint a budapesti várostervezési és -fejlesztési bizottság elnöke, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnöke, címzetes államtitkári rangban az Expo '96 főbiztosa, országgyűlési képviselő, Magyarország bécsi nagykövete, európai parlamenti képviselő és 2009-2017 között a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

Tag

name

Miklósa Erika

Kossuth-, Liszt Ferenc- és Príma Primissima-díjas opera-énekesnő

Bemutatkozás

19 évesen – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtette a Magyar Állami Operaház. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriuma után, 1996-ban külföldön képezte magát: előbb a philadelphiai Academy of Vocal Arts, majd a milánói Scala ösztöndíjasaként.
1999-ig volt tagja a Magyar Állami Operaháznak, 2004-től állandó fellépője a New York-i Metropolitannek. Az opera műfaja mellett szívesen kalandozik a musical, az operett világába is; számos exkluzív gálakoncert főszereplője.
Szívén viseli az egészséggel, a sporttal, a jótékonysággal és tehetséggondozással kapcsolatos ügyeket is, 2011-ben az önkéntesség magyarországi nagykövete volt, 2012-ben Nemzetközi Fair Play díjat kapott. 2013-ban, amikor Los Angelesben énekelt, átrepült New Yorkba, hogy lefussa a maratont.

Tag

name

Fekete György

Elnök, Magyar Művészeti Akadémia

Bemutatkozás

Az Iparművészeti Főiskolán szerzett belsőépítész diplomát. Az Általános Épülettervező Vállalatnál irányító tervezőként számos nagyberuházás tervezésében vett részt. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt. 1995-ben csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémiához, amelynek 2010-től elnöke. A Szent Korona Testület tagja. Kossuth-díjas, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész.

Tag

name

Eszenyi Enikő

Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, színházi rendező, a Vígszínház igazgatója

Bemutatkozás

Tanulmányait a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte, ahol színésznőként szerzett diplomát 1983-ban. Színészként számos fontos szerepet eljátszott már a drámairodalom remekműveiből. Színészi munkáját a szakma több előadásban is a legjobb alakításért járó díjjal jutalmazta.
Eszenyi Enikő 1991-ben kezdett rendezni. Hazai és külföldi rendezései egyaránt számos díjban és elismerésben részesültek. Európai rendezői sikereinek köszönhetően meghívást kapott a washingtoni Arena Stage-től is.
Több mint 25 nagyjátékfilmben és legalább ugyanennyi tévéfilmben szerepelt. Filmes alakításaiért több szakmai- és közönségdíjat is magáénak tudhat.
Eszenyi Enikő munkásságát a szakmai díjakkal és elismerések mellett több állami kitüntetéssel jutalmazták: a Jászai Mari-díj és az Érdemes Művész elismerés után 2002-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2007-ben pedig a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét. 2010-ben a Magyar Kultúra Nagykövetének választották. 2012 januárjában az Év Embere díjazottjai közé választották, és elnyerte az Év Művésze 2011 díjat.

2009. február 1-je óta a Vígszínház igazgatója.

Tag

name

Dr. Schneller István

Hild díjas építész – urbanista, a műszaki tudományok kandidátusa

Bemutatkozás

Egyetemi tanulmányait a BME Építészmérnöki Karán fejezte be 1973-ban. 1975-1990-ig a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet munkatársa volt, ahol regionális és településterveket készített. Időközben a BME Urbanisztikai Tanszékén kutató munkával alapozta meg kandidátusi értekezését az építészeti térelméletek tárgyában. 1991-1994-ig Budapest főváros üzemeltetéséért és fejlesztésért felelős főpolgármester helyettese volt. 1995-2006-ig Budapest főépítészeként irányította a főváros hosszú távú Fejlesztési Koncepciójának és Településszerkezeti Tervének készítését. 2006-tól a Szent István egyetem egyetemi tanáraként az önálló ötéves egyetemi urbanisztikai alapítója és indítója, valamint jelenleg is oktatója. Válogatott írásai „Az Építészeti Tér minőségi dimenziói” címmel jelentek meg. Tagja a magyar építészkamarának, a Magyar Urbanisztikai Társaságnak, az MTA Településtudományi Bizottságának és a BME Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottságának.

Tag

name

Michel Virlogeux

Michel Virlogeux Consultant SARL

Bemutatkozás

Michel Virlogeux a híres párizsi építészeti egyetem, az École Polytechnique hallgatója volt, majd az École Nationale des Ponts et Chaussées intézményben szerzett diplomát. Húsz éven keresztül dolgozott a Francia Állami Autópálya-mérnökségnél, ahol a betonhidak, illetve a nagyméretű hidak osztályát vezette. Ez idő alatt számos hidat tervezett csapatával együtt, többek között a Normandia hidat. Számos díjjal büszkélkedhet, a Francia Technológiai Akadémia (Académie des technologies), a Brit Királyi Műszaki Akadémia (Royal Academy of Engineering) és az Edinburgh-i Királyi Társaság (Royal Society of Edinburgh) tagja.

Tag

name

Dr. Yozo Fujino

Professzor, Yokohama National University

Bemutatkozás

Dr. Yozo FUJINO 1990 és 2014 között a Tokiói Egyetem építőmérnöki tanszékének professzora volt, jelenleg pedig a Yokohamai Állami Egyetem Fejlett Tudományok Intézetének vezető professzora. Szakterülete a hidak és építmények dinamikája, ellenőrzése és felügyelete, valamint a földrengések és a szél különféle építményekre gyakorolt hatása. Érdeklődési köre kiterjed a hosszú függőhidakra is. Fujino professzor számos nemzetközi projektben vett részt, többek között Japánban az Akasi Kaikjo híd és a Tatara híd, az Egyesült Királyságban a Milleniumi híd (rezgéskontroll), Hongkongban a Stonecutters híd, valamint Bangladesben a Padma híd építésében. A közelmúltban nevezték ki a japán kormány kabinetirodájához tartozó Tudományos és Technológiai Tanács szakpolitikai tanácsadójává, és megbízták az „Infrastruktúra-karbantartás, -felújítás és -kezelés” elnevezésű nagyszabású, ötéves projekt vezetésével.

Tag

name

Dr. Aarne Jutila

Extrapan Oy, Finnország, az IABSE tiszteletbeli tagja

Bemutatkozás

Mérnöki diplomáját (M.Sc.) a Helsinki Műszaki Egyetemen szerezte építőmérnökként, majd műszaki technológiai oklevelet és doktori fokozatot szerzett. Számos díjjal, kitüntetéssel és szakmai címmel büszkélkedhet. Összesen mintegy 141 híd fő- vagy társtervezője. 2000 óta hozzávetőlegesen 85 finnországi és nemzetközi tudományos konferencián volt jelen résztvevőként, illetve elnökként. 2010 óta a Nemzetközi Híd- és Szerkezetműszaki Társaság (IABSE) tiszteletbeli tagja. Mérnöki tanácsadó és hídtervezési szakértő.

Tag

name

Z. Halmágyi Judit

Építész DLA, designer, városfejlesztési szakember, ZHJ Architects

Bemutatkozás

Építész DLA, designer, városfejlesztési szakember. Jelenleg vezető építész tervezője a ZHJ Architectsnek, a sattelite formában működő építészeti atelier-nek, alkotó műhelynek, valamint oktató, docens a Budapest Metropolitan University-n, Környezetkultúra szakon.

Tag

name

Finta Sándor

Okleveles építészmérnök és várostervező

Bemutatkozás

Finta Sándor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 2000-ben, később a BME Rajzi és Formaismereti tanszékének egyetemi oktatója. A Pálffy & Associates tervezőirodában eltöltött néhány év után egyik alapítója és vezető tervezője lesz, az M4 metró állomásait is tervező, budapesti székhelyű Sporaarchitects építész irodának, amelynek munkáit számos hazai és nemzetközi média rendszeresen publikálja. 2005-től alapítója és kuratóriumi elnöke a programjaival és működésével nemzetközi szinten elismert, Kortárs Építészeti Központnak, amely elősegíti a szakmai párbeszédet, támogatja a magyar tervezőket és terveiket, élére áll az építészeti tervezés, a kultúra és az épített környezet terén születő új kezdeményezéseknek. Közel négy éven keresztül Budapest főépítésze és a Városfejlesztési főosztály vezetője, később a Budapest2024 olimpiai pályázatnak az Építészeti és Városfejlesztési igazgatója.

Tag

name

Szalay-Bobrovniczky Alexandra

Budapest Főváros Humán Főpolgármester-helyettese